Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A köszvény

A köszvény

A köszvény reumatikus ,anyagcsere forgalmi zavarból adódó izületi gyulladás. Előfordulása hazánkban nem túl gyakori. Köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Típusos esetben rohamokban jelentkezik, leginkább a nagylábujjon keletkező gyulladás formájában (podagra), de más ízületben is előfordul.
Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége.
A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb öregujján gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, a boka, a térd, a csukló és a könyökízületeiben is. 

                                        

koszveny-labujj.jpg

Köszvényes lábujj

 

 


 A kristályok inkább ezekben a távolabbi, hűvösebb ízületekben rakódnak le, mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak, kevésbé gyakoriak a nagyobb ízületekben, a hátgerincen, a csípőben és a vállon. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg - beszámolók szerint - még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Az ízületen látható elváltozást kísérhetik egyéb tünetek is: magas láz (különösen az első éjszakán), hidegrázás, általános rossz közérzet, légcsőhurut, gyomorpanaszok, székrekedés és heves szívverés. A máj rendszerint érzékeny, duzzadt, a vizelet sötét, bőséges, a húgysav mellett urobilinogént is tartalmaz.
                                              

koszvenyes-kez.jpg



 
                                              Köszvényes kéz
A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak és több ízületre is kiterjednek.
Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb. Az urát kristályok kemény csomókban rakódnak le, elsősorban az ízületek körül, de más szerveken is, például a fülön. Ha a mozgásszervek érintettek, a diagnózis könnyebb. Sokkal nehezebb a baj megállapítás, ha a köszvényes roham a vesében, a szemben, a fülben, stb. jelentkezik. A veserohamnál a vese tokja húgysavas sókkal telítődik. Az agyi roham agyvelőgyulladásra emlékeztet, míg a szem köszvényes rohama zöldhályoghoz (glaukómához) hasonló tüneteket mutat a szemhéjak és a szemgolyó megduzzadásával, vérbőséggel. A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek
A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek hagyományos gyógyszere a kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. Mellékhatásai (gyomor-bél tünetek, hányás, hasmenés) miatt ma gyakrabban adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket, például ibuprofent, indomethacint, néha pedig kortikoszteridot, például prednisolont. Rossz vesefunkciós vagy idős betegek részére ezek is csak óvatosan adhatók. Mellékhatásuk szédülés, hányinger, fejfájás lehet. Súlyos roham esetén, vagy ha az előbbiek valamilyen ok miatt nem adhatók, kortikoszteroidot ír fel az orvos.
                                           

koszvenyes-terd.jpg



                                         Köszvényes térdizület


A szteroid-készítmények adása 5-7 napig tart, nemcsak szájon át adható, hanem a fájó ízületbe adott injekció formájában is. Mivel az akut köszvényes roham nagy fájdalommal jár, ezért a speciális gyógyszerek mellettfájdalomcsillapítókra is szükség van, de az aszpirin kerülendő, mivel az a húgysavszintet növeli.

A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, amihez sokszor az is elegendő, ha a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt. Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is normalizálódik. Egyes esetekben, ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése, szükséges az ágynyugalom. A   fizioterápia alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.

A tünetmentes állapotban a kezelés abból áll, hogy a visszaesés gyakoriságát mérsékelje, és a legkisebbre csökkentse a húgysav lerakódását a szövetekben. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, a diéta, vagyis a vitaminban gazdag, energiaszegény ételek fogyasztása.
A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmódi okokat találtak. Abban egyetértenek, hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol, elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását. A betegek elhízásának is szerepe lehet benne, és megfigyelték azt is, hogy a migrén, az epilepszia és az asztma is nagyobb számban fordul elő köszvényes betegeknél. A köszvényes roham megjelenését az öregujj-lábközépcsont túlzott igénybevétele, a sok járás, a cipő nyomása is kiválthatja, és a kiterjedt visszértágulat is az okok között szerepelhet. Ez a helyi anyagcsere és vérkeringés megváltozására utal, ami szintén a roham kialakulásához vezethet. A túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom, de még a betegségtől független műtéti beavatkozás is okozhat akut köszvényes rohamot.
Szerző: Kiss Éva
Lektor: Dr. Tímár Éva

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Tatabánya

(Vétek Csaba, 2014.04.13 16:13)